A fröccs nemzeti italunk. Nincs még egy nemzet, amelynek ilyen természetességgel tartozik a mindennapjaihoz egy kisfröccs vagy egy hosszúlépés elfogyasztása a vasárnapi ebédhez. A fröccsöt azonban még nem óvja a hungarikum védjegy, pedig nem is gondolnánk, hogy milyen nagy szükségünk lenne rá…

A hagyományunkban mélyen gyökeret vert nemzeti italunk egyre divatosabb a fiatalok körében is, azonban épp itt az ideje „írásba adni”, hogy mitől igazi egy fröccs, és mitől garantált a minősége. Ráadásul a palackozott fröccsök megjelenése előtt eddig még nem mutatkozott igény arra a minőségvédelemre, amit a hungarikum védjegy jelentene.

A hagyomány

A bor hígításáról már az ókorból is vannak leírások, konkrétan egy görög bordalban „érhető tetten” e művelet. Alkaiosz Bordal című költeményének záró strófáiban írja a követezőket a költő: „(…) embereknek; egészen tele töltsd, harmada bor legyen / és kétharmada víz, és azután rajta: kupát kupa / kergessen…”

Ha pusztán kulturális, irodalmi szempontok szerint közelítünk a fröccs történetéhez, akkor a fenti verset nyugodtan tekinthetjük egy olyan leírásnak, ami a fröccs legrégebbi, a bornak még szénsavtartalom nélküli „lazításáról” szól.

Amit azonban a legendáriumból biztosan tudunk, hogy a fröccs eredete 1842. október 5-ére tehető, amikor Fáy András a fóti pincéjébe hívta szüretre Vörösmartyt és néhány barátját.

A barátok között ott volt Jedlik Ányos is, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz nagyipari alkalmazásának magyar feltalálója is. Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehet fröccsenteni. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt, amit németesen spriccernek nevezett el. Vörösmartynak azonban nem tetszett ez a szó, így helyette találta ki a fröccs szót. A költő később a Fóti dal című költeményében említi meg a szódával hígított bort: „fölfelé megy a borban a gyöngy”.

Hölgyeim és uraim, egy olyan magyar termék, amelynek ilyen szép és gazdag a hagyománya és a magyar gasztronómiában az italfogyasztásunk nélkülözhetetlen szereplője, méltán tarthat igényt a hungarikum védjegyre.

A jelen

A történelem azonban megcibálta nemzeti italunk töretlen hírnevét. A kommunizmus tömegtermelése, mely a borágazatban az első nagyobb sebet ejtette, majd a kilencvenes évek borhamisítási hulláma, ahol újabb kardcsapások érték e nemes italunkat jelentősen gyengítették szerepét a vendéglátásban. Mára azonban kijelenthetjük, hogy a borágazat fejlődésével szépen ível felfelé a fröccsfogyasztásunk is, a fiatalok között szinte divatba jött a fröccsözés, nem túlzás talán azt mondani, hogy kitört a fröccsforradalom.

A hungarikum védjeggyel további kapuk nyílhatnának meg a fröccs népszerűsítése előtt, tovább színesedhetne fröccskultúránk, amelynek a leghatékonyabb ápolása, ha egyszerűen csak fröccsözünk, mikor azt időnk és az alkalom engedi.

A fröccs Magyarország gasztronómiájának két kiemelkedő termékét házasítja: a magyar bort és a hungarikumok közé tartozó szikvizet. Az étkezési kultúránk e két meghatározó szereplőjének a házaséletét épp azért lenne érdemes szintén védjeggyel szentesíteni, hogy a minőségi fröccs fogyasztásának is nyújthassunk garanciát.

„A Magyar Országos Szakmai Ipartestület (MOSZI) is régóta dolgozik azon, hogy eljuttassuk az emberekhez azt az üzenetet, hogy a fröccs egy egészséges termék. Ha mértékkel fogyasztjuk, akkor bizony hozzájárul a vitalitásunkhoz is. És tévhit, hogy a minőségi bort nem illik szódával fogyasztani. Éppen, hogy azt lehet leginkább. Ha szódavízzel dúsítjuk, bár hígítja a nedűt, ugyanakkor a borban lévő aromákat, savakat felerősíti. De a vendéglátásban hiába erősödött a fröccskultusz, a szódagépek miatt mi nem érezzük annyira. Azt szeretnénk elérni többek között, hogy a hungarikum védjegy olyan támogatást adjon a szakmának, ami a fogyasztóknál úgy jelentkezik, hogy tudatosan választja a fröccsös réteg a szikvizet, pusztán azért, mert a bor úgy finom, és nem a pult alatt futó vasas csöveken át folyó gépi szénsavas vízzel. Ha két ember leül egy üveg bor mellé beszélgetni, akkor kérjenek egy palack szódát, mert ezt így illik, így kell, mert ez az igazi fröccs. Ehhez szükség van népszerűsítő kampányokra, és mi ezen dolgozunk most is” – foglalta össze frappánsan Szabó István, a MOSZI Országos Szikvízkészítő Ipartestületének elnöke egy interjúban (http://szepszakmak.hu/szikvizet-minden-korosztalynak-mindenkor-es-mindenhol/), hogy miért fontos a szikvízkészítés, fogyasztás területén a hungarikum minősítés és miért lehet fontos a fröccsnek is.

A megmaradás

A hungarikum védjegy a fröccs megmaradását is szolgálhatja, mert bizony nemzeti italunk egy törvényi rendelkezés miatt könnyen veszélybe kerülhet.

Nullára csökkent ugyanis 2015-től a szőlőbort és az ízesítés nélküli szénsavas vizeket tartalmazó termékek jövedéki adója, így megnyílt az út a palackozott fröccsök gyártása és értékesítése előtt. A mai szabályozatlan környezetben azonban fennáll a veszélye annak, hogy az adóváltoztatás minőségromláshoz és visszaélésekhez vezet, ezért lejáratja a hungarikumnak tartott fröccsöt. A nulla kulcs mostantól olyan italokra vonatkozik, amelyek alkoholtartalma legfeljebb 8,5 százalékos és bennük a szőlőbor aránya meghaladja az 50 százalékot.

E meghatározás pontosan illik a fröccsre, ezért borászati szakértők szerint az adó eltörlése most piacot nyithat a palackozott fröccsöknek. Eddig Magyarországon nem volt érdemes fröccsöt palackozni, mert a jövedéki adó e termékeknek versenyhátrányt teremtett. A vendéglátóhelyeken kapható fröccsök például egyértelmű előnyt élveztek, és frissességük miatt vélhetően ezután is kedveltek lehetnek, de árelőnyük a palackos fröccsökkel szemben eltűnhet.

Az előírások szerint az asztali és a minőségi boroknak egyaránt legalább 9 térfogatszázaléknyi alkoholt kell tartalmazniuk, ezért az ilyen, 9 százalékos borokhoz nem kell sok szénsavas vizet keverni ahhoz, hogy a termék megfeleljen a maximum 8,5 százalékos nulla kulcsos feltételnek. Nem kizárt, hogy ilyen „fröccsszerű” palackozott termék előállítása megérheti azoknak, akik borokat akarnak eladni a legalacsonyabb árfekvésű termékkategóriákban.

A palackozott fröccsök tömeggyártása még nem indult meg, ezért időben vagyunk, hogy a fröccs hungarikummá minősítésével, előállításának, összetételének meghatározásával, előírásával elejét vegyük a silány, hígított, fröccsutánzatok megjelenésének.

A fröccs jövőjét tekintve talán a védjegy megadása most az egyik legfontosabb kérdés.