Egy kis fröccstörténelem
2015-04-06
Szén-dioxid és ipari gázok
2015-04-10

Mi a szikvíz?

Fejezetek a szikvíz történeteiből

A szikvíz a szik (szikes föld) és a víz összekapcsolásával képzett összetett szó. Voltaképpen tárgyi tévedés az alapja: a szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.

A szikvíz vagy szódavíz olyan szén-dioxiddal dúsított ivóvíz, amelyet zárt rendszerű technológiával, nagy nyomással palackoznak, és szifonfejes üveg- vagy műanyag palackban, illetve rozsdamentes acélballonban hoznak forgalomba. A jó szifonfej biztosítja a tökéletes zárást és a szódavíz egyenletes élvezhető minőségét, mégpedig a palackban lévő utolsó cseppig.

Ebben különbözik a szikvíz minden más hasonló, csavarzáras kupakkal lezárt terméktől: ez egy zárt rendszer a töltéstől a fogyasztásig és vissza. A zárt rendszernek köszönhetően a szódavíz- ből a használat során olyan csekély mennyiségű szén-dioxid távozik csak, hogy a víz szénsavtartalma, kellemes savanykás íze gyakorlatilag a palack egész tartalmában azonos.

Jedlik Ányos (1800–1895), aki bencés szerzetesként a magyar tudomány egyik legleleményesebb és legsokoldalúbb alakja volt, a görögökhöz hasonlóan észlelte, hogy a színbor fogyasztása, bármennyire is ízlik a nedű, lassítja a gondolatok áramát. Jedliknek, aki többek között a dinamót és az elektromotort is megalkotta, természetesen ez a probléma is inkább kihívást, mintsem riadalmat okozott. Gyorsan meg is oldotta. Még nem volt harminc, amikor egy komoly bécsi tudományos lapban (Zeitschrift für Physik und Mathematik) közölte a „Mesterséges savanyúvizek” című értekezést. A cikkben részletesen leírta a szénsavas víz készítésének eljárását.

Hogy az akkor még igen ifjú magyar feltaláló észjárását megismerjük és tudós stílusába belekóstoljunk, íme, egy kis ízelítő a cikkből: „Hogy czélt érjek, a következő kérdésekre kellett kielégítő feleletet adnom: hogyan lehet szénsavat gyorsan, könnyen és olcsón előállítani, az előállított szénsavat 3-4 légköri nyomás erejével veszte- ség nélkül, kényelmesen összeszorítani, a szénsavat a telítendő vízzel czélszerűen összehozni, s végre enyhe rázással a gáz- és vízrészeket sokszoros érintkezésbe juttatni s ezáltal az abszorbczió folyamatát siettetni?” (Természettudományi Közlöny, 1894)

Jó ötven évvel a feltalálás után, 1884-ben már 1249 kisebb-nagyobb szikvízkészítő üzem ténykedett. Létszámukat tekintve az iparosok korabeli rangsorában a szikvízkészítők általában dobogós helyet foglaltak el. Időközben megjelentek a szifonfejjel ellátott palackok is. A szikvízkészítő szakma története során a szifonfej működési elve, a fejben lévő alkatrészek nem változtak, a százéves szódavizesüvegek még ma is működnek.

Magyarországon jelenleg mintegy 1000 helyen gyártanak szódavizet, a legkülönbözőbb vállalkozási formákban. Ezekben az üzemekben a háttériparral együtt csaknem 10 ezer alkalmazott dolgozik. Szervezetük az Országos Szikvízkészítő Ipartestület.